* Vlada Srbije, sindikati i poslodavci nisu uspeli da se dogovore u vezi sa jednom od najvažnijih tema kada je reč o životnom standardu, visini "minamlaca" za narednu godinu, pa je Vlada Srbije presekla predlogom da minimalna cena rada bude povećana za 11,1 odsto u narednoj, 2020. godini. Na današnjoj sednici Vlada Srbije donela je Odluku o povećanju minimalne cene rada za 11,1 odsto, pa će minimalna mesečna zarada iznositi 30.022 dinara, umesto dosadašnjih 27.022 dinara, saopšteno je posle sednice Vlade

To znači da će sa 155,3 dinara, koliko sada iznosi, minimalna cena rada po radnom času biti 172,5 dinara. 

- Pojedinosti o ovoj računici -

Članom 112. Zakona o radu utvrđena je nadležnost Socijalno-ekonomskog saveta Srbije koji čine predstavnici vlade, sindikata i poslodavaca, za utvrđivanje visine minimalne zarade, uz obavezu da se računaju ovi parametri:

Troškovi života, kretanje prosečne zarade u Srbiji, egzistencijalne i socijalne potrebe zaposlenog i njegove porodice, stopa nezaposlenosti, kretanje zaposlenosti na tržištu rada i opšte ekonomske razvijenosti zemlje.

U slučaju da na sednicama SES-a socijalni partneri ne postignu saglasnost o visini minimalne zarade, kao što je to bilo danas, odluku donosi Vlada Srbije, što je učinila i minule godine kada je odlučeno da neto cena radnog sata od januara do decembra u 2019. bude 155,33 dinara, jer socijalni partneri nisu uspeli o tome da se dogovore.

Minimalna zarada za 2019. godinu bila je povećana deset odsto i trenutno iznosi oko 27.280 dinara, a u poslednje dve godine kumulativno je veča 18,6 procenata.

Sindikati su za vreme pregovara insistirali da minimalac bude toliki da bar pokrije potrošačku korpu.

Podsetimo, nakon podužeg pregovaranja, još nije bilo konkretnog dogovora u vezi sa jednim od najegzistencijalnih pitanja, životnom standardu, a to je koliki će da bude "minimalac", jer tri strane - sindikati, poslodavci i država su imale različite zahteve. Ko koliko traži i zbog čega, govorilo se i na Okruglom stolu koji je organizovao Savez samostalnih sindikata Srbije. Ali, ni nakon dvočasovnih razgovora, stavovi nisu približeni.

Ministar finansija Siniša Mali, ipak, navodio je da će povećanje biti "bar dvocifreno" i uveravao: konačna odluka će biti doneta na prvoj sledećoj sednici Socijalno-ekonomskog saveta.

Trista pedeset hiljada ljudi u Srbiji prima minimalac. Njihova mesečna zarada je oko 27.800 dinara. Taj novac ne pokriva ni minimalnu potrošačku korpu.

- Piše da tročlana porodica može mesečno da potroši kilo i 400 grama paradajza, to znači da njih troje svakog dana mogu renesansno da podele 48 grama paradajza. Ili da potroše 1200 dinara za odeću i obuću, slatke muke kupiti nekome nešto za 1200 dinara ili toliko potrošiti za kulturu i rekreaciju - rekao je predsednik Ujedinjenih granskih sindikata "Nezavisnost" Zoran Stojiljković.

Zato svake, pa i ove godine, vodi se borba oko iznosa minimalne zarade na relaciji sindikata, poslodavaca i države. Sindikati zahtevaju da minimalac bude veći za 20 odsto, ali poslodavci takav predlog ne prihvataju. Iz Unije poslodavaca Srbije kazu da je jedino povećanje od 6 odsto realano.

- Kako vidite da sa tih šest posto postignemo da izjednačimo u naredne dve godine sa minimalnom potrošačkom korpom? Ta matematika mi uopšte nije jasna, pokušavao sam da sastavljam. To bi značilo da bi nam trebalo nekih deset godina najmanje - izjavljuje Ljubisav Orbović iz Saveza samostalnih sindikata Srbije.

- Šest odsto nije nešto što smo mi odgovorili vama, nego da vas podsetim, mi smo prvi izašli kao Unija poslodavaca sa tim predlogom i pre nego što je Vlada rekla bilo šta i sindikati - kaže Miloš Nenezić iz Unije poslodavaca Srbije.

Ipak, iz države nude gotovo duplo više. Za toliko povećanje ekonomsko opravdanje ne postoji, kaže ministar finansija Siniša Mali, ali dopunjuje: postoji i socijalno i političko opravdanje.

- Neće biti kako poslodavci misle da treba, biće više kako zaposleni traže, kako sindikati traže. Biće minimalno dvocifrena povećanja minimalne cene rada i ove godine. A nama je svima cilj da zadržimo teško ostvarenu finansijsku stabilnost - podvukao je ministar finansija Siniša Mali.

- Da l bismo mi voleli da bude minimalna cena rada 37.000, evo da vam ja kažem - ja nisam zadovoljan sa tim. Evo da ja budem bolji od vas, ja bih voleo da bude 50.000, ali treba da budemo realni - kaže ministar za rad, boračka i socijalna pitanja Zoran Đorđević.

Pojedine članove sindikata takve najave nisu preterano obradovale, pa su iz publike stigli komentari da se ministri ponašaju kao "monarsi", umesto kao "monasi". To nije bila jedina kritika. 

- Gde su tokovi novca ispod ruke što se ljudima isplaćuju na ruke? Gde su pare? Recite? - čulo se na raspravi.

...........

Ministar finansija Siniša Mali, pre tačno mesec dana, podsetimo, rekao je da će prosečna decembarska plata u Srbiji biti iznad 500 evra, kao i da po njegovoj oceni dolaze najbolje godine po pitanju ekonomskog rasta i razvoja.

- U prvih sedam meseci ove godine suficit je 48,5 milijardi dinara, a planirali smo deficit, apsolutni uspeh - rekao je Mali za javni nacionalni servis, Radio-televiziju Srbije. - Očekujem značajno povećanje - dopunio je Mali, o minimalnoj ceni rada.

Mali je tom prilikom naveo da je na Vladi već doneta odluka o osnivanju Komisije za najavljeni investicioni ciklus, koji je najavio predsednik Srbije Aleksandar Vučić, i dodao da će predsednica te komisije biti premijerka Ana Brnabić, a član tima biće i predsednik Vučić.

Medijska pratnja: Novi Radio Sombor

* U pеtak, 13. sеptеmbra sa počеtkom u 9 časova u prostorijama Crvеnog krsta Sombor na adrеsi Apatinski put broj 19 realizovana je primoprеdaja 3 vozila

Sekretarka somborskog Crvenog krsta Biljana Klipa, dr Milan Zobenica i gradonačelnica Dušanka Golubović

Ona su nabavljеna u okviru mеra populacionе politikе jеdinica lokalnе samoupravе. Reč je o automobilma marke Dačija Logan. 

Vozila su namеnjеna za korišćеnjе u okviru mеra „Snižavanjе psihološkе cеnе roditеljstva – sеrvis za podršku roditеljima“.

Javnosti se i ovom prilikom obratila gradonačelnica Sombora Dušanka Golubović

U ime Grada Sombora primoprеdaji su prisustvovali gradonačеlnica Dušanka Golubović, zamеnik gradonačеlnicе Antonio Ratković i načеlnica Odеljеnja društvеnih dеlatnosti Nеvеna Rosić.

Najviše velikodostojnike grada i ovoga puta dočekali su uvek srdačni domaćini, sekretarka ove dugogodišnje društveno-humanitarne organizacije Biljana Klipa sa saradnicima i višegodišnji predsednik somborskog Crvenog krsta, doktor Milan Zobenica.

Tri nova vozila Crvenom krstu Sombor spremna za namensku upotrebu

Nastavljamo za vas i dalje da pratimo akcije Gradske organizacije Crvenog krsta Sombor.

Novinar, dipl. turizmolog Srđan Ačanski 

Medijska pažnja i pratnja: Novi Radio Sombor

Galerija:

Za medije je izjavu dao i dr Milan Zobenica

Biljana Klipa, Nevena Rosić, dr Milan Zobenica, gradonačelnica Dušanka Golubović pri obraćanju medijima, Antonio Ratković

~ . ~

* Idén szerencsénk volt az üdüléssel, hazatéréskor két nappal megelőztük a tülekedést, amikor a nyugati világban dolgozó vendégmunkások elindulnak haza, a balkáni országokba, köztük a nyaralókkal, akik július elsejétől foglaltak szálláshelyet valamelyik adriai üdülőhelyen. Vén rókák vagyunk már ebben, ismerjük az időzítést, és az olyan kis határátkelőket, ahol a személyzet szinte örül, ha arra téved valaki, mert különben megölné őket az unalom a szolgálat ideje alatt

Bezzeg, zöldfülű korunkban jártunk másként is. Egy ismertebb magyarországi fürdőhelyet vettük célba, és mivel akkoriban a kisebb határátkelőhelyek nem léteztek, a legnagyobbat voltunk kénytelenek használni, ráadásul kifogtuk a szabadságról hazafelé tartók éppen időszerű stampedóját. Kezdetben folyamatosan járattuk a kiskocsi motorját, bizakodván, hogy csak mozdul a sor, majd letettünk erről, ha moccantak előttünk bekapcsoltuk a motort, araszoltunk, kikapcsoltuk. Végül szégyenszemre úgy kellett áttolni az autót a két határállomás között, mert nem hagyta magát újra beindítani. Ekkorra már igencsak kétségbeesettek voltunk, hiszen több száz kilométer állt még előttünk, hazafelé is száznál több, de a visszaúthoz be kellett volna állnunk újra a sorba, és semmiféle kommunikációs eszköz nem állt rendelkezésünkre. Reménytelennek tűnt a helyzetünk, ezt látván egy sofőr, civilben autószerelő, akkor éppen turista, megkönyörült rajtunk, kocsijával meghúzta az autónkat, aminek természetesen lemerült az akkumulátora, és azt is elmagyarázta, hogy a tűző napon azért is hasznos, ha járatjuk a motort, mert akkor folyamatos a hengerek olajkenése és nem sülnek be a dugattyúk.

Azóta nem történt velünk hasonló eset, igaz, amióta légkondicionált kocsink van, nem is kapcsoljuk ki szívesen a motort. Meg a tömeget is kerüljük, noha időről időre belefutunk a magyar, vagy a horvát határőrök leplezetlen forgalomlassító tétlenségébe, de mi ez azok kálváriájához képest, akik órákat kénytelenek a határátlépésre várni a felhevült bádogszekrényben, a hátsó ülésen bömböl a gyerek, az asszonynak pisilnie kell, mint általában mindenkinek a járműben, a sofőr meg azt számolgatja, miként pótolhatná a várakozással elvesztegetett időt.

Manapság a tömeges népességmozgást migrációnak becézzük, és ugyanúgy rettegünk tőle, mint Dzsingisz kán mongol hordájától. Bár az újkori migránsok nem szervezett hordákban járnak, noha a televíziós tudósításokat elnézve ez egyáltalán nem kizárt. 2016 szeptemberében a horvát határőrök lezárták Szerbia felé a határátkelőt, mert a kiskőszegi hidat több mint másfélezer migráns szállta meg, mi meg a nejemmel a fiunk esküvőjére igyekeztünk volna Pécsre, így a násznépnek fél világot meg kellett kerülnie.

Magam is migráns voltam örök életemben, faluból kisvárosba, kisvárosból nagyvárosba ingáztam napi, heti, vagy havi rendszerességgel, miközben mindenütt berendeztem ideiglenes otthonomat, ráadásul folyamatosan úton voltam. Az úton levés a beatnemzedék filozófiája volt, valami módon, kései költésként én is beletartoztam ebbe a generációba. Jack Kerouac, a nemzedék egyik prófétája egy negyven méter hosszú papírtekercsre gépelte Úton című regényét az úton levésről, a száguldásról, a lázadásról, mint életformáról. Persze előképe is van a dolognak, például az ókori Navigare necesse est, vivere non est necesse szentencia, ami annyit tesz, hogy hajózni muszáj, élni nem. Ez a császári gondolat ugyan nem az úton levés életérzését dicsőítette, hanem a tengerészeknek szólt, akik viharban nem akartak hajóra szállni, hogy Szicíliából Rómába szállítsák a gabonát.

A nyári hónapokban a határokat ideiglenesen megszállók a gastarbeiterek, a vendégmunkások, akik ilyenkor kapják meg a kollektív évi szabadságot, tanítási szünet van, így utazhat az egész família. Nem az Adriára vagy a görög tengerpartra, hanem Haza, bárhol is legyen az otthonuk. Tudják, ilyenkor menni kell.

A honvágy ugyanis leküzdhetetlen, ráadásul a nyugati világban szocializálódottakat fűti a megmutatkozás vágya, képesek anyagi helyzetüket meghaladó gépkocsit lízingelni, csakhogy idehaza villoghassanak, etetnek, itatnak boldog-boldogtalant, miközben külhonban sanyarognak.

A határátkelőkön néha ráfutok valamelyik kései vándorra, és amikor a vámtiszt előtt kinyittatják a járművük csomagtartóját, látom, itthonról viszik zsákban a fejes káposztát, vagy a sütni való, az ajvárhoz nélkülözhetetlen kápia paprikát.

* Vlada Srbije je nedavno donijela uredbu o kategorizaciji željezničkih pruga koje pripadaju javnoj željezničkoj infrastrukturi

Uredbom utvrđuje se kategorizacija javne železničke pruge u eksplataciji - piše u odluci Vlade Srbije. Pruge će biti označene trocifrenim brojem koji će ujedno biti i šifra pruge. Najvažniji železnički pravac, barem što se tiče somborskog kraja, biće magistrala 110.

Povezivat će Suboticu sa državnom granicom sa Hrvatskom (Erdut). Pruga, neizbježno, preko Sombora vodi do poslednje tačke u Srbiji, stanice Bogojevo. Regionalnu oznaku 207, jedinu u Zapadnobačkom upravnom okrugu, dobila je deonica Novi Sad - Odžaci - Bogojevo, dok će poslednji aktivna biti lokalna pruga 307. Povezivaće stanice Vrbas i Sombor.

Ivan Karan

Projekat „Novosti dana: Svi jezici jedno blago – multikulturalni Novi Radio Sombor“ sufinansira se iz budžeta grada Sombora. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.